Kettő kevés, négy meg túl sok

Döntött a család, ma a közeli kisvendéglőben ebédelünk. Jól bevált hely – remek a konyhája, nem is túl drága és kedves a kiszolgálás. Most nem én vezetek, jöhet a pohár sör. Kihozzák, de mi ez? Én nem pikolót kértem! – Ez a pohár most már két deci – közli a pincér hölgy.

A korsó pedig négy deci. – No, ne! Oszt miért? – Merthogy ez az Európai Unió előírása. És voltak is már itt ellenőrök, hogy kontrollálják, nehogy a régi, három- és ötdecis poharakban adjuk, mert akkor nagyon szigorúan megbüntetnek ám.

De csitt, gondolkodjunk mán kicsinyet! Eddig, buta módon nem tudtam, ugye, de most világosan kiderült, hogy a szép, nemes és modern demokráciaeszményhez nem illik a régi, korszerűtlen söradag. Kitalálta hát Brüsszelben egy okos hivatalnok, elment a főnökéhez, az rábólintott: új rend illik a kibővült unióhoz. Nosza, össze kell hívni szakértőket, mert nem lehet ám csak úgy egyedül dönteni ilyen nagy horderejű kérdésben.

Az ilyen bizottság létszáma három és húsz fő között szokott mozogni, és mivel csudára lényeges kérdés forog kockán, gondolom, legalább tízen voltak. Repülőjegy, szállás, napidíj, honorárium, akár kétszer-háromszor is, hisz nyilván nem lehet elsőre dönteni ekkora ügyben. Aztán a határozatot, a rendeletet le kell fordítani 25 nyelvre. Vásárolni kell új poharakat tömegével (lehet, hogy a kitaláló bácsikája üveggyáros?) – szóval, minden megy nagyszerűen, demokratikusan.

Miért, hogy én mégis gyötröm magam? Hogy valahogy nagyon úgy tűnik, maguknak kreálják az ügyeket a derék, igencsak jól fizetett brüsszeli hivatalnokok. Hisz akkora házak vannak velük teli (tessék megnézni, én már voltam ott nemegyszer), hogy látványnak is csuda. És mindegyik óriási épület telis-teli ügybuzgó, állandóan rohanó, nagyon gondterhelt, nagyon elfoglalt tisztviselővel. Olyanok, akár a Nyuszi Alice Csodaországában.

Bár fene tudja, talán mégis hiányzik néhány megoldandó apróság. Mert közben az uniónak nincs egységes energiapolitikája (igazán bagatell ügy), szinte minden tagállama más elveket követ. Az egyik szereti az atomenergiát, a másik hallani sem akar róla. Az egyik szinte csak vízenergiát hasznosít, a másik meg – no, jó, elég, ha csak annyit mondok, Nagymaros. Az uniónak nincs egységes külpolitikája sem, csak némi kis egyeztetések szoktak előfordulni, és közös katonai stratégiákról sem tudni (ezt némileg helyettesítheti a NATO).

Istenem, ezek mind eltörpülnek olyan rendkívül fontos kérdések mellett, mint az uborkák hosszméretének és görbültségük fokának egységesítése. Hanem a sör most nagyon megkeseredett a számban. Mert, ugye, minden sörissza tudja, a legjobb az egyetlen lélegzettel lehúzott slukk. Igen ám, de két deci túl kevés, négy meg túl sok…

Szentgyörgyi Zsuzsa villamosmérnök