PávaDzsihád

A következő mondatok hangzanak el ebben filmben:

" a stílus teszi a különbséget, ahogyan bánunk valamivel, vagy ahogyan velünk bánnak,mondjuk hat szürkegém, mikor egylábon álldogálnak egy tavacskában, vagy ti mikor meztelenül kifelé jöttök a fürdőszobából, de nem veszitek észre, hogy figyellek benneteket."

"egy nő lelkét elvenni a frakaddal"

"az örökkévalóság vihara sodor el s te csak próbálsz az ár ellen úszni"

"Láttam már milyen ha egy száj sikít, évekig figyeltem a sajátomat, néha leginkább ahhoz volna kedvem, hogy láthatatlanná váljak, felszívódjak, eltűnjek, beolvadjak.Meghemperegni a mocsokban, hogy olyan lehessek mint az elátkozottak,a legyőzöttek, a senkik, mert ők az igazi emberek ezen a világon.Büszke lennék rá, hogy velük lehetek.Miért ne lehetnénk boldogok, ki tudja? Talán mákunk lesz."

Az olasz erotikus film egyik legkiemelkedőbb rendezője, Marco Ferreri klasszikusa Charles Bukowski regényét vette alapanyagul 1981-ben készült filmjéhez.
Az amerikai író kikerülhetetlen figurája volt a kortárs világirodalomnak, történeteinek állandó színtere Los Angeles, központi figurái szerencsejátékosok, iszákos írók és költők, félvilági nők. A Ferreri-film főhősei is ilyenek: Serking, a költő iszik és nőzik, közben írni próbál, de hiába találkozik a varázslatosan szép Cass-szel, nem oldozhatják fel egymást sorsuk béklyója alól. A film számos díjat, köztük a nemzetközi kritikusok Fipresci-díját is elnyerte.

a rendező egyéb filmjei:

Milyen jóízűek a fehérek
[Y'a bon les blancs, 1987] 

I Love You
[I Love You, 1986] 

A jövő a nő
[Il futuro e donna, 1984] 


Ne nyúlj a fehér nőhöz!
[Touche pas à la femme blanche, 1974] 

A nagy zabálás
[La grande bouffe, 1973] 

Dillinger halott
[Dillinger e Morto, 1968] 

Egyétek vegyétek