már
26
Feladvány :)
| Szerző:
okko el loco (törölt)
| 10:41 am
melyik hasonló stílusú híres szám (már-már zseniális) feldolgozása az alább beágyazott videó hanganyaga?
(bár svédül elég gyéren beszélek, de szerintem a cím megegyező lehet az eredetivel)
a helyes megfejtő jutalomban részesül!
a megfejtés pedig
már
25
Nos,
| Szerző:
okko el loco (törölt)
| 2:01 pm
reggae zene... hogy is mondjam jobbféle reggae zene keresésére adtam a fejem. hát nem könnyű feladat. a keresésben éppen Svédországban jártam, mikor is Göteborgban - ki gondolná - ráleltem erre az együttesre. megmondom őszintén a legújabb (tavalyi) albumuk borítója fogott meg elsőre, aztán belehallgtava kölünböző értékeket véltem felfedezni zenéjükben, hangzásukban, énekükben, kántálásukban, szövegeikben; az egész lüktetésében, filozófiájában és üzenetében. keveset kiabálnak benne(talán nemis), nincs gandzsázás meg dzsádzsázás mindennek a közepébe, tetejébe és aljába. szóval ez ilyen, hallgatva megint más.
mély levegő, belélegez... kilélegez :)
már
23
A hétköznapi őrület meséi
| Szerző:
Bölönc
| 9:41 am
A következő mondatok hangzanak el ebben filmben:
" a stílus teszi a különbséget, ahogyan bánunk valamivel, vagy ahogyan velünk bánnak,mondjuk hat szürkegém, mikor egylábon álldogálnak egy tavacskában, vagy ti mikor meztelenül kifelé jöttök a fürdőszobából, de nem veszitek észre, hogy figyellek benneteket."
"egy nő lelkét elvenni a frakaddal"
"az örökkévalóság vihara sodor el s te csak próbálsz az ár ellen úszni"
"Láttam már milyen ha egy száj sikít, évekig figyeltem a sajátomat, néha leginkább ahhoz volna kedvem, hogy láthatatlanná váljak, felszívódjak, eltűnjek, beolvadjak.Meghemperegni a mocsokban, hogy olyan lehessek mint az elátkozottak,a legyőzöttek, a senkik, mert ők az igazi emberek ezen a világon.Büszke lennék rá, hogy velük lehetek.Miért ne lehetnénk boldogok, ki tudja? Talán mákunk lesz."
Az olasz erotikus film egyik legkiemelkedőbb rendezője, Marco Ferreri klasszikusa Charles Bukowski regényét vette alapanyagul 1981-ben készült filmjéhez.
Az amerikai író kikerülhetetlen figurája volt a kortárs világirodalomnak, történeteinek állandó színtere Los Angeles, központi figurái szerencsejátékosok, iszákos írók és költők, félvilági nők. A Ferreri-film főhősei is ilyenek: Serking, a költő iszik és nőzik, közben írni próbál, de hiába találkozik a varázslatosan szép Cass-szel, nem oldozhatják fel egymást sorsuk béklyója alól. A film számos díjat, köztük a nemzetközi kritikusok Fipresci-díját is elnyerte.
a rendező egyéb filmjei:
Milyen jóízűek a fehérek
[Y'a bon les blancs, 1987] 
I Love You
[I Love You, 1986]
A jövő a nő
[Il futuro e donna, 1984]
Ne nyúlj a fehér nőhöz!
[Touche pas à la femme blanche, 1974]
A nagy zabálás
[La grande bouffe, 1973]
Dillinger halott
[Dillinger e Morto, 1968]
Egyétek vegyétek
már
21
Hollandia sarjai
| Szerző:
okko el loco (törölt)
| 1:57 pm
közül hárman összeálltak és csináltak egy hip-hop-os elektronikus albumot. a formációt The Q4 néven (ahol a Q = quadraphonic) jegyzik és az albumuk címe Sound Surroundings! A srácok tulajdonképpen ütemeket csinálnak és különböző előadók szövegei, énekei, reppjei hangzanak el ezekre. szerintem jól sikerült dolog!
természetesen van májszpészük:www.myspace.com/quadraphoniq
illetve a kiadójuknak a Project: Mooncircle - nek is van májszépsze ahonnan egy link segítségével egy ingyenesen letölthető a kiadó kiadványaiból szemezgető mix... szóval letölthető innen: www.projectmooncircle.com/releases/55
végül egy kis ízelítő a fentebb említett albumról. jemen :)
már
18
Feldkirch 2010
| Szerző:
KissJuhászBéla
| 2:09 pm
Lesz megint az osztrák Jam és hívtak a srácok, hogy megyünk-e....
Csítosz meg a családja benne van, de nem bizti..... Kinek van kedve még csatlakozni.... meg maga Jam jó fless volt
már
9
Ennyi volt! Nem tudtam, hogy beteg...RIP
| Szerző:
okko el loco (törölt)
| 2:43 pm
már
8
színház valaki? mert akkor foglalok jegyet
| Szerző:
luci.a.tuti
| 5:08 pm
GARACZI LÁSZLÓ: CSODÁLATOS VADÁLLATOK - BEMUTATÓ
| Type: |
| Date: | Friday, 12 March 2010 |
| Time: | 15:00 - 16:30 |
| Location: | Ódry Színpad |
| Street: | 1088 Vas u. 2/c |
| Town/City: | Budapest, Hungary |
Description
„- A gondolataim beszennyezik a levegőt, amit mások beszívnak, ezért inkább búzaszemmé változtam. Rettegtem, hogy a papagájom felcsipeget... Normális?
- Normális.
- Egy fazékkal a fejemen az előszobába vonultam, az ablakban állva bejelentettem a lent várakozó tömegnek, hogy én, mint az elemek ura, el fogom pusztítani a Földet, és a romhalmazt zsámolynak használom, fölállok rá, megérintem a Napot és a Holdat, és belekiáltom a végtelen űrbe: reszkessetek! Normális?
- Normális.”
TERI - Udvaros Dorottya
ANDRÁS - Bánki Gergely
ZOÉ - Szandtner Anna
TAMÁS - Polgár Csaba
KRISZTA - Fullajtár Andrea
DANI - Zrínyi Gál Vince
ASZTROLÓGUS - Józan László
MANYIKA, ÁGI - Tarr Judit
Díszlet, jelmez: Balog Zsófi
Zene: Márkos Albert
Zenészek: Ajtai Péter, Kováts Gergő, Miklós Szilveszter, Pozsár Máté
Dramaturg: Marsalkó Eszter
Osztályvezető tanár: Babarczy László
Rendező: Néder Panni
Külön köszönet a KINO mozinak, Ságodi Ildikónak, Lisztóczky Hajnalnak, Rév Marcellnek, Sági Róbertnek, Nagy Marinak, Kárpáti Péternek, Kozma Lizának és Olaf Hajeknek
már
5
Bocs de nem veszem a fáratságot, hogy értelmesen írjak, azthiszem direkt nem...miért is teném:)
| Szerző:
Benece
| 11:24 am
Az akarat diadala minden. Minden, ami te vagy. Minden, ami belőled fakad.
Különben a dolgok csak úgy vannak. Mint sem törődve, avval hogy hogyan is kéne lenniük. Sőt egyáltalán nem is vannak. Csak van valami. Massza, felhő, amibe, ami te vagy.
A tudat nem akar. A tudat tud.
Az akarat a tudatlan tudatból fakad, aki belemerül saját magába.
A megkülönböztetett, személyes élményként létező tudat az ami akar. Magát akarja tudattalanul. Az egyet, amit nem tud, mert különválasztotta önnön magát tőle.
Az elválasztott önképtudatrész világnak látja magát. Tudni akarja ki ő, és hogy mi ő.
Az akarat formál, aktív, és változik. Mondhatni él.
A tudat csak létezik, léte szellemalak. Természete semmi, csak valami. Sikamlós képként, része az egynek, és ő az egy.
Csak átfolyik rajta a lét.
Az akarat által formált, hullámosított valóságot, tarka, mozgó ruhaként, viseli, és érzi.
Könnyű bizony, belefeledkezni. Mi sem egyszerűbb. Vagy talán, úgy egyszerűbb. Nyilvánvalóbb, s csábítóbb.
Mikor összeáll az elme. A tudatnak kapuja. Áradás, vakítás meghatározás. Elkerülhetetlen ráirányulás.
A lét közös sajátja az, hogy van. Tehát a vanása a közössége.
Az egy testbe vanása. Ami van az lét. A vanok közössége. Közege. Az ami a lét.
A vanás tudja hogy van. Ez a tudat.
Agy. Szerves kötések, molekula massza redők. Idegek, érzékelők. Ez a tudat.
Az egy tudat, mint az agy. Nem egy, egyetlen gondolat, érzékelő tároló halmaz.
Külön pontok, pályák, hullámhosszok, és nyúlvány. Részek, területek sejtek.
A tudatba a tudatok, mint pontok, pályák, hullámhosszok, nyúlványok, magába néző rezgő idegek. Érzékelő információs egyedek. Külön érzékelők, kötegelve, színesen. Megannyi szinapszis kötődik egymáshoz így szervesen.
De a tudat, csak egy. Mindenkibe csak egy, mert mindenkibe tudat a tudat. S az egy az alap. Nem akar. Ő arat.
A tudatába a tudatok, s azoknak is tudatába a tudatuk. Végeérhetetlen fonalat húzva önmagába fut. Abba, aki tudja, hogy tud. Mint ahogy az egész agy tudja, hogy tud.
Az egy tudat nem akar, csak van. Aki akar az a tudatok. A részek csomópontok, a hálózatos rendszer. Részegységek mik tükörtermekben élnek. Magukba néznek, de mint részek elvakítják őket a saját, többi részek. Tükörterem, démonküzdőtér, illúzió keltő, halucinátor, kürtőbe kitárul.
Pörgettyű, vak gyűrű. Perdülő, lét gyűrő. Hullámhossz tartomány. Rögzül a tudomány.
A valóság ezután, már más, mintha nem ő lenne. Pedig a tükörterembe álló tudat kép, bizony sajátmagára bámul a végtelenbe. Végzetesen feledve hogy démonküzdőtéren tükörteremben áll, saját magában és magával küzdve.
Ez megrögzött kényszerkép, de szükséges végtermék. Mert magán érzékelve magát, elkerülhetetlen fumciós átokként, megköt, meghatároz.
Végül akar. Akarással. Beleéléssel, fifikával, manipulálja, legalábbis próbálja.
A tudattalan tudat sajátmagát látva. Át akarja élni magát. Tudattalanul, teljesít, beleél, átesik. A feladat megszűnik, önállóan esik. Neki. Magának. Maga formálja magát, úgy hogy nem tudja, hogy azt teszi. Magát élteti.
A különben csak vanás. Meghatározva magát, akaratos tudat lesz, nemcsak vanás. S azáltal, hogy tudatos, a tudatát alkotó tudatok, örült tükörtáncba, feledkeznek. Körülvonja őket a tükörképük, tükrözött, tükrébe vetülő tükre. Vakító káprázat. Csalókán, csalinkón tér hatást ad.
Az élet az akarás. Nem más, nem csak vanás. Vágyakozó pillantás, megszerző hatás, mindig többet akaró vágyakozás.
Vágy az irányult akarat. Vágy és vágyott tárgy. Mi nem kettő hanem egy, egy az egyben ugyanott.